Bukarestben tartották meg az európai oktatási miniszterek, illetve megbízott helyetteseik tanácskozását Társadalmi kohézió és minőség az oktatásban címmel. Magyarországot Pálinkás József politikai államtitkár, Komlósi László Imre, a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár, és Kovács István Vilmos, az európai ügyek és kétoldalú kapcsolatok főosztályának vezetője képviselte. A konferenciáról kiadott zárónyilatkozat szerint az oktatásnak jelentős szerepet kell játszania a gazdasági és társadalmi problémák megoldásában. Európában hiteles adatsorok léteznek a matematika, az olvasás és a természettudományok területén, ugyanakkor az aktív tanulás, a társadalomismeret, az informatika és az idegen nyelv oktatását illetően kevésbé megbízható információk állnak rendelkezésre. (Az MTI nyomán) /Európai Oktatási Miniszterek Konferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2000. november 13.
Nov. 11-én előadással egybekötött kihelyezett ülést tartott Biharon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB). Az ülésen kegyelettel emlékeztek meg a nemrég váratlanul elhunyt aradi tagtársról, Alföldy Pálról, majd Dukrét Géza elnök ismertette a 14. darabjához érkezett Partiumi Füzetek sorozatot. Az első kötetet éppen a Biharon megtartott konferencián mutatták be, 1997-ben. Dukrét Géza előadást is tartott, a Szent Jobbról emlékezett meg. Az ősmagyarság jelképéről, a turulmadárról beszélt Borbély Gábor. Dr. Kéri Gáspár beszámolt a székelyhídi millenniumi emlékmű helyreállításáról. Bara István /Szatmárnémeti/ a műemlék kastélyok és udvarházak restaurálásáról, Major Miklós Szilágynagyfalu demográfiai mutatóiról, Kordics Imre a Bihar megyei Fráter-kúriákról. a temesvári Pálkovács István Schlauch Lőrinc váradi püspök életútjáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./
2001. május 28.
A dél-lengyelországi Tarnówban máj. 26-án felavatták a Bem-Petőfi emlékkaput és a lengyel-magyar történelmi emlékparkot. A városban áll Petőfi Sándornak, Bem segédtisztjének a mellszobra, amelyet Kecskemét városa 1985-ben ajándékozott Tarnównak. A szobor előterében felavatták fel a sepsiszentgyörgyi székely mesterek által faragott kopjafákat, rajtuk Bem tábornok erdélyi csatáinak dátumaival. A park bejáratánál emelkedik a szintén sepsiszentgyörgyi mesterek által faragott, 5 méter magas székelykapu, a kétnyelvű felirat tanúsága szerint Bem és Petőfi emlékkapuja. Rajta Petőfi egyik Bemről írott verse - Az erdélyi hadsereg - két versszaka olvasható magyar és lengyel fordításban. Az ünnepségen jelen volt Kovács István krakkói főkonzul (az esemény főszervezője) is. Mintegy 100 tagú magyar csoport érkezett az avatásra, megjelent a település két testvérvárosának, Sepsiszentgyörgynek és Kiskőrösnek a polgármestere. Az ünnepségeken korhű öltözékben, lovon részt vettek több hagyományőrző magyarországi huszárezred tagjai és a 15. székely határőr gyalogezred gelencei szakasza. A tarnówi székelykapu a második ilyen emlékmű Dél-Lengyelországban. 1999 júniusában, II. János Pál pápa legutóbbi lengyelországi zarándoklata alkalmával állították fel Stary Saczban (Ószandecen) a gelencei székely mesterek által faragott, a tarnówinál is nagyobb székelykaput abból az alkalomból, hogy a pápa szentté avatta a városka kolostorában élt Árpád-házi Kingát. /Székelykapu Bem apónak. Lengyel-magyar emlékpark Tarnówban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2001. július 20.
Júl. 19-én tartotta az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége (ULOSZ) évi szokásos konferenciáját a kolozsvári Unitárius Kollégiumban. Kovács István, az ULOSZ elnöke beszámolójában a lelkészszövetség évi tevékenységét értékelte. Jelentése pozitív kicsengésű volt. A konferencia keretében mutatták be Boros György unitárius püspök naplója 1926-1941 című forráskiadványt. Kovács Sándor teológiai tanár tájékoztatása szerint a mű az Unitárius Egyház Gyűjtő Levéltárának és Nagykönyvtárának első kiadványa. /Ülésezett az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége. Bemutatták Boros György püspök naplóját. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
2001. november 19.
Nov. 18-án Szabó Árpád unitárius püspök felszentelte Sepsiszentgyörgyön a tíz éve épülő unitárius templomot, majd megszentelte az 1956-ban öntetett s mostanra hazakerült harangot. A műsor keretében zászlókat szalagoztak fel. Elsőként a magyar kormány által az unitárius egyházkerületnek adományozott millenniumi zászlót, majd a Szakács Ilona által az egyházközségnek ajándékozott, évtizedeken keresztül padláson dugdosott piros-fehér-zöld lobogót, aztán a Varga Erzsébet által a dalárdának és külön az egyházközségnek készített zászlókat, majd az amerikai és angol nemzeti zászlókat - az ottani testvéregyházak támogatásának köszönete jeléül. Kovács István ismertette a sepsiszentgyörgyi unitáriusok történetét. Az üdvözlőbeszédek hosszú sora következett, köztük voltak a helybeli egyházak képviselői, a magyarországi támogatók részéről Balogh Zoltán, a miniszterelnöki hivatal egyházügyi tanácsosa, Csallóközi Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője, Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, végül Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a háromszéki területi RMDSZ elnöke osztotta meg jókívánságait. /Szekeres Attila: Unitárius templomszentelés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./
2002. április 3.
A 2001-es Hargita Kalendárium válogatást közölt Mirk László csángó versgyűjteményéből. A csíkszeredai magyartanár, néprajzkutató akkoriban elmondta, hogy hosszú évek során sikerült egybegyűjtenie a csángókról szóló, avagy rájuk utaló lírai alkotásokat. Újságkivágásokból, könyvoldalak fénymásolataiból álló vastag paksamétából válogatott csokornyi verset a kalendárium olvasói számára. Mirk László gyűjteménye megjelent Az ember ott a legfájóbb magyar /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda/címmel, Jékely Zoltán versének címét kölcsönözve. Az előszót Halász Péter írta. A könyv első részében ismeretlen csángó szerzők alkotásai, több évszázada lejegyzett népi alkotások, XIX. és XX. századi gyűjtésekből származó énekek, balladák szövegei, majd kortárs csángó költők ? Lakatos Demeter, Gábor Felicia, Duma-István András, Demse Márton ? versei olvashatók. /Sarány István: Az ember ott a legfájóbb magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./ Alcíme eligazító: Versek a csángómagyarokról. Az első jelentékeny költő, aki említést tesz a csángókról, a Moldvába szakadt magyarokról, Csokonai Vitéz Mihály, aki Marosvásárhelyi gondolatok című nagyívű költeményében említi fel sorsukat. Talán panaszdaloknak is nevezhetnénk a verseket: Csokonaitól Fazekas Mihályon át Kovács Istvánig és Vári Attiláig a magyar költők mindig is igyekeztek vállalni, felmutatni, közérthetővé tenni ezt a sorsot. /Bogdán László: Hallod-e, te sötét árnyék? - egy antológia margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./
2002. április 13.
A magyar nemzet egészének sorsáért felelősséget érző háromszékiekhez intézett felhívást több háromszéki értelmiségi. Ápr. 21-én, a múlt század békediktátumai után tízmilliós lakosságúra zsugorodott Magyarország, amely az új évezred egyik legnagyobb próbatétele előtt áll: otthon tartózkodó állampogárainak dönteniük kell, hogy az országgyűlési választások második fordulójában az otthonteremtés és a társadalomépítés, az egyéni és közösségi boldogulás milyen útját jelöljék ki maguknak. De nem csak ezt kell eldönteniük. A nyolcmilliónyi, szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárnak határoznia kell arról is, hogy a Kárpát-medencében, a mai Magyarország határain kívül élő, és a nagyvilágban szétszóródott nemzetrészeket és csoportokat milyen gazdasági, kulturális és érzelmi szálak, az együvé tartozás és az azonosságtudat milyen kötelékei kapcsolhatják majd az anyaország szerepkörének a betöltésére hivatott Magyar Köztársasághoz. A most lezáruló négyéves választási ciklusban a magyar nép belső erőfeszítései, gazdasági, kulturális teljesítménye, polgári többségű országgyűlése és nemzeti elkötelezettségű kormánya révén az európai országokhoz viszonyítva kiemelkedő, önnön korábbi állapotához képest kiváló teljesítményt mutathat föl, a volt kommunista országok közül állampolgárainak anyagiakban és szellemiekben a legtöbbet tudta nyújtani, s a határokon kívül élő nemzettársak gondjai egy részének felvállalásával mindannyiunk által érzékelhető, az összmagyarság Trianon utáni történetében előzmények nélküli nemzeti összefogást eredményezett. Önmagunkat áltatnók, ha nem érzékelnők, és nem adnók egymás tudtára: a magyar ország- és nemzetépítés eddigi útja és esélyei veszélybe kerültek. A választóknak voksukkal kell eldönteniük, hogy tízmilliomod-magukkal összezárkózva kívánnak-e a nemzetfogyás aláhajló útján tévelyegni, vagy virtuálisan és a gyakorlatban is a nemzeti erők egészét egybefogva óhajtanak maguknak az új Európában, nemzeti önazonosságukat is megőrizve, helyet teremteni. Ápr. 21-én dől el, hogy a szomszédos vagy velünk együtt élő népekhez hasonlóan, és ezekkel békességben élve, a határokat átjárhatóvá téve lélekben egységes nemzetként próbálnak/próbálunk-e évezredünk új kihívásai között is helytállni, vagy mint oldott kéve hullunk szét. Történelmi determináltság és a múlt századi kataklizmák következménye, hogy a mai Magyar Köztársaság állampolgárai között alig van olyan, akinek ne lennének a határokon átívelő családi, rokoni, baráti kötődései. Írjanak, üzenjenek magyarországi nemzettársaiknak, vegyenek részt az ápr. 21-i választásokon, és vigyenek magukkal ismeretségi körükből legalább egy olyan személyt, aki felelősséget érez a polgári Magyarország sorsának alakulásáért. A nemzet egészének sorsáért mi is felelősek vagyunk. A mai Magyarországhoz ne csak támogatásért folyamodjunk, hanem segítsük is bizakodóvá tenni a bizonytalankodókat. A mai kommunikációs feltételek lehetőséget nyújtanak, hogy a hátralévő bő hét alatt kapcsolatot teremtsünk rokonainkkal és barátainkkal, és figyelmeztessük egymást legelemibb, de legszentebb kötelességünkről, amelyet egyik történelmi imánk így fogalmaz meg: (...) ,,Magyarországról, édes hazánkról, / ne feledkezzél meg, szegény magyarokról".Balogh Attila, a Mikes Kelemen Líceum igazgatóhelyettese, Beder Tibor tanár, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Benkő Levente újságíró, Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője, Gazda Zoltán színész, önkormányzati képviselő, a Sepsi Reform Egyesület elnöke, Incze Sándor lelkész, a Sepsi Református Egyházmegye esperese, Kónya Ádám szakíró, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, Kovács István, a Romániai Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, Krizsovánszky Szidónia színművész, Márkó Imre közíró, szakorvos, Nagy Gábor tanár, a Szent György Alapítvány kuratórium tagja, Nemes Levente, a serpsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Pál Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke, Pethő István, Sepsiszentgyörgy polgármester-helyettese, Simó Erzsébet újságíró, Sylvester Lajos, újságíró, a Háromszéki Mikes Kelemen Egyesület elnöke, dr. Szőts Dániel nyugalmazott igazgató-főorvos, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnöke, dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő, Tulit Attila, a T3 Könyvkiadó igazgatója, városi önkormányzati képviselő, Váry O. Péter újságíró. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./
2002. április 30.
Egy jó évtizeddel ezelőtt jelentős irodalmi élettel büszkélkedhetett Temesvár. Az 1989-es változások után a helyi irodalmi kör észrevétlen abbahagyta tevékenységét. Dr. Bárányi Ferenc többkötetes íróként magára vállalta, hogy megpróbálja feléleszteni a temesvári irodalmi életet. Összehívta a tollforgatókat, azonban érdeklődők alig voltak. Anavi Ádám, Fülöp Lídia, Bárányi Ferenc, Bárányi Ildikó, Eszteró István, Gulyás Ferenc, Matekovits György, Kiss Tünde, Illés Mihály, Kiss András, Gherasim Emil, Pálkovács István írásait a Temesvári Csiky Gergely Színház fiatal művészei olvasták fel. /Szekernyés Irén: Író-olvasó találkozó lehangoló tanulsággal. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./
2002. június 1.
Két évvel ezelőtt hunyt el dr. Ferenczi István történész, egyetemi tanár /Kolozsvár, 1921. ápr. 15.- Kolozsvár, 2000. máj. 8./, a Posta Béla által alapított neves régészeti iskola hagyományainak, Roska Márton, Kovács István, László Gyula munkásságának folytatója, az erdélyi magyar régészet kiemelkedő képviselője. Ferenczi István a történelmi múlt kutatásának szeretetét, szenvedélyét édesapjától, Ferenczi Sándor régésztől örökölte. 1949-ben László Gyula Kolozsvárról való kényszerű távozása után Ferenczi átvette neves professzorától a régészeti előadásokat és azokat ő tartotta mindaddig, amíg ezt a diszciplínát magyar nyelven lehetett előadni. 1959-ben a Bolyai Tudományegyetem lejáratási kampánya keretében Ferenczi István Bevezetés a régészetbe című kurzusát románellenesnek minősítették és nyilvánosan megbélyegezték. Később megfosztották egyetemi katedrájától, és az Erdélyi Történelmi Múzeumba helyezték át, ahol 1982. évi nyugdíjazásáig osztályvezető volt. Nemzetközi elismertséget az erdélyi római limes kutatásával szerzett. Átfogó régészeti terepbejárásai, kiegészítő ásatásai Erdély legkorábbi keleti védelmi rendszerének alaposabb megismeréséhez vezettek (ezeket a kutatásokat többnyire testvérével, Ferenczi Géza régésszel közösen végezte). Feltárta, hogy ez a védelmi rendszer a Keleti-Kárpátok vonalát belső oldalról követte, és az ún. "égett cserépfalú várak" sorából állt Krasznától Kozárváron (Dés), Besztercén, Dobokán, Küküllőváron át Fogarasig, illetve Brassóig. Megállapítása szerint ezek a földvárak a X. század második felében és a XI. század elején épültek, mélységben tagoltak voltak, és a folyóvölgyeket, kora középkori utakat védték. Legjelentősebb kora középkori kutatása a Szent László király (1077–1095) által megkezdett erdélyi védelmi rendszer fölfedezésével és igazolásával végződött. (Székelyföldi gyepük. Korunk, 1972. 2.) Ferenczi István e várrendszer létezését a Rapsonné (Parajd), Tartód- (Székelyvarság), Firtos- (Korond), Budvár (Székelyudvarhely), Kustaly (Homoródoklánd) stb. várakban folytatott ásatásaival igazolta. Egyik kedvenc kutatási területe Kalotaszeg volt, az itt végzett régészeti megfigyeléseinek, ásatásainak eredményeit Régészethelyrajzi kutatások Kolozsvárott és környékén című tanulmányában közölte (Studia Universitatis Babes–Bolyai, 1962. 2.). Ferenczi István fontosnak tartotta a századok folyamán eltűnt erdélyi falvak régészeti vizsgálatát, ebből a célból 1977-ben a kalotaszegi Kőrösfő határában az elpusztult Ordományos középkori település feltárásába kezdett. László Gyula "kettős honfoglalás" elmélete tekintetében Ferenczi egykori professzora véleményét osztotta. Meggyőződése szerint a 670–680-as években a Kárpát-medencébe ősmagyar népcsoport települt, amelyet onogur–bolgár uralkodó réteg vezetett. A több mint két évszázados együttélés során az ősmagyar tömeg beolvasztotta a türk nyelvű uralkodó réteget. Árpád népének beköltözésekor tehát az onogur ősmagyar ötvözésű népesség már jelen volt a Kárpát-medencében. /Sebestyén Kálmán: In memoriam dr. Ferenczi István. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2002. augusztus 3.
Három helyen /Ószandecen a Szent Kinga által 1280-ban alapított kolostor udvarán, Tarnówban és Krakkóban a főtéren/, több mint háromezer néző előtt rendkívüli sikerrel mutatta be Lengyelországban a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum meghívott művészekkel együtt a Szent Kinga gyűrűje zenés misztériumjátékot. Az ezeréves magyar-lengyel közös történelem legbeszédesebb helyszínein a szentgyörgyiek nyolcvanfőnyi csapata érezte, hogy a mindennapokba is beépült a lengyel és a magyar nép barátsága, ami a szandeci földön a lengyel nép anyjaként is tisztelt Kinga-kultusszal társul. A turnéban segített Magyarország varsói nagykövetsége, dr. Molnár Imre kultúrattasé, valamint dr. Kovács István krakkói főkonzul. /(fekete): Szent Kinga követei Lengyelországban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2002. szeptember 7.
Szept. 6-án Aradon, a minorita kultúrházban megkezdte munkálatait a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMRB/ VIII. Honismereti konferenciája. Megvásárlásra kínálták a Bizottság lapjait és kiadványait, helyi kutatók könyveit. Eredeti látványosság volt a Szabadság-szobor kicsinyített mása, amelyet váradi és kolozsvári alkotók hoztak el a konferenciára. A hazai és anyaországi történészeket, muzeológusokat, helytörténeti kutatással foglalkozó tanárokat, mérnököket, újságírókat Dukrét Géza, a Bizottság nagyváradi elnöke, a házigazdák részéről Matekovits Mária aradi EMKE-elnök üdvözölte. A tavalyi kaplonyi konferencián ítélték oda először ebben a Fényes Elek-díjat. Akkor dr. Kovách Géza volt az első aradi, aki ebben a díjban részesült. Most egy másik aradi, Pávai Gyula tanár kapta meg az oklevelet és a díszes plakettet. Temes megyéből Pálkovács István, míg Szatmárból Fazakas Loránd tanárt illette meg a díj. A konferencia témája: A XX. század öröksége. Ujj János /Arad/ előadásban Arad történelmét foglalta össze, Puskel Péter a XX. századi neves aradi építőművészekről, a város modern arculatának kialakítóiról, Matekovits Mihály a város magyar oktatásának történetéről értekezett. Ugyancsak Matekovits Mihály mutatta be a helyszínen, a minoriták udvarán a Szabadság-szobrot. További érdekes előadást hangzottak el. Bemutatták a PBMRB bizottság gondozásában napvilágot látott új kiadványokat: Pálkovács István Schlauch Lőrinc bíboros, Juhász Viktor Rév, Major Miklós Szilágynagyfalu és Jancsó Árpád Útijegyzetek c. könyvét. /Puskel Péter: VIII. Honismereti konferencia Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./
2002. szeptember 30.
A Nyárád menti székely település, Szentgerice kismonográfiáját jelentette meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Szentgericei Unitárius Egyházközség 2002 nyarán. A falufüzetek 13. darabja, amelyet Balázs Sándor és Kovács István állított össze. A kismonográfia bemutatta a Tiboldi István (1793-1879) unitárius tanító nevét viselő 1996-ben bejegyzett alapítványt. /Fejér László: Szentgerice: a 13-dik falufüzet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2002. október 8.
Aradon a Continental Szálló konferenciaterme szűknek bizonyult annak a nagy számú érdeklődőnek a befogadására, akik Dávid Ibolya könyvének aradi bemutatójára érkeztek. Az MDF elnökének tavaly jelent meg a Miért éppen én? (Kráter Műhely Egyesület, Budapest) című kötete. A Szövétnek irodalmi szemle meghívta Dávid Ibolyát, az Országgyűlés alelnökét, exminisztert író-olvasó találkozóra. A Szabadság-szobor kiszabadítója megkülönböztetett tiszteletnek és szeretetnek örvend az aradi magyarság körében. Dr. Pálfi Sándor, a folyóirat egyik szerkesztője köszöntötte az illusztris vendéget, aki Kálmán Zsuzsa újságíróval, íróval érkezett. Dávid Ibolya erdélyi, nevezetesen barcasági gyökereiről, a Szabadság-szoborhoz fűződő gyermekkori élményeiről beszélt, pedig a kötete egészen másról, a magyar közélet ismert személyiségeiről szól. Meggyőződéssel vallotta, hogy sikerül egyszer felállítani Zala György gyönyörű alkotását, a Szabadság-szobrot. Könyvében Dávid Ibolya olyan személyiségekkel beszélgetett, mint Antall Józsefné, Boros Péter volt kormányfő, Göncz Árpád, volt köztársasági elnök, Pitti Katalin operaénekes, Kovács István (Kokó), olimpia-bajnok ökölvívó, Müller Péter író stb. /(Puskel): Dávid Ibolya beszélgetései. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./
2002. október 29.
Száz éve halt meg Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök. Ebből az alkalomból okt. 26-án több színvonalas előadással idézték fel a nagy tudású főpap alakját Nagyváradon, a Posticumban megtartott emlékülésen. Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke ismertette a bíboros művelődéstörténeti szerepét. Tempfli József megyés püspök megköszönte a szervezők munkáját, immár negyedik alkalommal tartanak emléküléseket Nagyvárad tudós püspökeiről. Dr. Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Schlauch Lőrinc jogtörténeti és egyházjogi munkásságát mutatta be. Dr. Rencsik István egyház-jogász előadása Nagyvárad bíborosairól beszélt. Fodor József általános helynök kiemelte azt a csodálatos nyelvezetet, amelyet a kardinális beszédeiben használt. A bíboros sokoldalú tevékenysége közé tartozott a könyvtáralapítás is - amelyről Emődi András könyvtáros beszélt -, bár ez nem a váradi, hanem szatmári püspökségének idejére vonatkozott. Schlauch Lőrinc haláláról és temetéséről Pálkovács István temesvári helytörténész beszélt, akinek most mutatták be a bíborosról írt könyvét. /Emlékülés Schlauch Lőrinc bíborosról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./
2002. december 23.
Dec. 22-én valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház képviselői részt vettek Nagyváradon a püspöki palota visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozó megmozduláson. Negyedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon a történelmi magyar egyházak hívei. A rendezvény 16 órakor kezdődött a római katolikus székesegyházban, mintegy 500 hívő előtt megtartott szentmisével. A megmozduláson részt vett valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház püspöke. Tempfli József római katolikus megyés püspök mellett jelen volt Tőkés László püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke családi elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni, őt Kovács István előadótanácsos képviselte. A hallgatóság soraiban ott volt az RMDSZ három Bihar megyei parlamenti képviselője: Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Pete István szenátor, valamint Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, jónéhány helyi és megyei tanácsos. Tempfli József püspök hangsúlyozta, a törvényesség és igazságosság feltételezi a nagyváradi püspöki palota és a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök kijelentette, azért jött el, hogy e nemes ügyben közösséget vállaljon katolikus testvéreivel. A református püspök bírálta a magyar kormányt és az RMDSZ-t, amiért az 1996-os magyar-román alapszerződésbe nem foglalták bele az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Tőkés azt is felrótta az RMDSZ vezetőinek, hogy nem emelték fel szavukat az ellen, hogy a 2000-ben elfogadott ingatlantörvényből kihagyták az államosított egyházi épületeket. "13 év óta csúfot űznek kétmillió magyar emberből és vezetőikből" - mondta Tőkés. A római katolikus püspökség 1996 óta pereskedik az állammal annak érdekében, hogy visszakapja a püspöki palotát. Az épületben jelenleg a Kőrösvidéki Múzeum működik. /Püspöki tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./
2003. február 13.
Idéntől a nonprofit, nem nyereségfüggő szervezeteknek, intézményeknek, így az alapítványoknak, az egyházaknak is adózniuk kell, ha bármilyen gazdasági jövedelmet valósítanak meg. Eddig ha a gazdasági mellékjövedelmeket az alapítványok támogatásra, karitatív célokra fordították, akkor nem adóztak ezek után. 2003-tól azonban 25%-os jövedelemadó érvényes a gazdasági tevékenységeik után befolyt jövedelmeikre is, attól függetlenül, hogy ezt mire fordítják. Ezen belül van egy kedvező adókulcs-számítás: jó, ha a nem nyereségnek számító bevételek minél nagyobb arányban meghaladják a gazdasági bevételeket, mert annál nagyobb arányban csökken a 25%-os adókulcs. Kovács István római katolikus főesperes elmondta: 1990-ben kimondatott, hogy az egyházak nem fizetnek adót. Mostanra megváltozott a román állam álláspontja, mert az egyházak visszakapják szántó- és erdőterületeiket. Ezek művelésére önerőből természetesen nem tudnak vállalkozni, így aztán kedvezményesen bérbe adják, akárcsak a földművelésre kapott ajándék gépeket. Idéntől kezdve ezt a kis jövedelmet is megadóztatják. Ha az ortodox egyház is tiltakozni fog, akkor van esély az adózási rendelet eltörlésére. /Bágyi Bencze Jakab: Az ortodoxokon sok múlik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 13./
2003. február 17.
Febr. 15-én Egeresben találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei, szenátorai és képviselői. Az ilyen megbeszéléseket kéthavonta tartják. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke problémaként említette az egészségügy helyzetét: a községek, de még a megyei jogú városok is orvoshiánnyal küszködnek, vagy az ingázó orvosok problémáival szembesülnek, képtelenek lakást biztosítani a kiköltözni hajlandó személyzetnek, gyógyszertárak hiánya nehezíti meg a betegek helyzetét. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy értékelte, politikai hiba volt az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetése, ugyanakkor kijelentette, hogy a nagypolitikán túl az Egeresen összegyűlt elöljáróknak elsősorban Kolozs megye magyar érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A találkozón panaszáradat fakadt a földterületek osztályozása, parcellázása kapcsán, a gazdák tulajdonában lévő földterületek bevallását illető bürokratikus rendszer lehetetlensége. A falusi gazdák közül igen sokan nyűgnek érzik a földet, amelynek megmunkálására erejük és eszközeik sincsenek, ezért szabadulni szeretnének tőle. Egyesek szerint az egyházak bekapcsolódhatnának a földvásárlásba, Eckstein szenátor földalap létrehozását, részvények kiosztását javasolta. Kovács István, Magyargorbó alpolgármestere elmondta, a polgármesteri hivatalban mindmáig kurblis telefont használnak, Both György mákófalvi tanácsos 265 letett kérvényről számolt be, amelyre mindeddig azt a választ kapták, hogy nincs megfelelő kapacitás. Farkas Ferenc, Magyarkályán alpolgármestere és Domokos László, Magyarszovát polgármestere a helyi rendőrség önkényességét kifogásolta. /K. E.: A vidéki elöljárókon csattan az ostor. Polgármester-találkozó Egeresen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2003. március 1.
Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./
2003. április 4.
Másodszor szerveznek nemzetközi bábfesztivált Kolozsváron. Tavalyhoz képest eggyel kevesebb magyar bábcsoport vesz részt a kolozsvári Puck bábszínház által szervezett nemzetközi bábfesztiválon - közölte Kovács István, a színház magyar tagozatának vezetője. Az ápr. 8. és 12. között zajló, egyébként versenyjellegű nemzetközi eseményre meghívták az egri Harlekin Színházat is. Magyar nyelven az Ariel Pinocchióját, a Puck Kiskondását és az egri Harlekin Hófehérkéjét tekinthetik meg az érdeklődők. /B. A. M.: Kevesebb a magyar meghívott. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2003. április 23.
Ápr. 22-én hivatalosan is bejelentették Sepsiszentgyörgyön a helyi tanács új frakciójának, a Magyar Polgári Frakciónak a megalakulását. Eddig a feloszlott RMDSZ-frakció fele csatlakozott a csoportosuláshoz. A csoportosulás megalakítását Tulit Attila és Gazda Zoltán kezdeményezte, és csatlakozott hozzájuk Fodor László, Kovács István unitárius lelkész, Kovács István állatorvos, Kónya Ádám, Nagy Gábor, Rápolti István, Tölcséres Sándor, Nemes Tibor. A lista nyitott, az új tanácsi frakcióhoz bárki csatlakozhat - hangzott el a felhívás. Az érintettek egyelőre nem tudják, kilépnek-e vagy sem az RMDSZ-ből. Van, aki ezt indokoltnak tekinti, mások még nem - az új frakcióhoz tartozás ezt nem teszi kötelezővé. A helyi tanács RMDSZ-frakciója március végén oszlott fel, miután vezetője, Tulit Attila lemondott. Döntését azzal indokolta, nem tud együtt dolgozni azokkal, akik a városi rendőrkapitány leváltását - a frakció saját előterjesztésű tervezetét - nem szavazták meg. Tulit Attila elmondta, a rendőrségi razzia kapcsán felszínre került ellentét nem egyedüli indítéka a Magyar Polgári Frakció megalakításának. Mint kifejtette, az összefügg a nemrég lezajlott városi RMDSZ-tisztújítással is. Az összesen huszonhárom tagú önkormányzati testületben az RMDSZ-frakciónak eddig húsz tanácsosa volt. A csoportosuláson kívül maradó honatyákat "nem ellenzékként" kívánják kezelni, nyilatkozta Tulit, hiszen továbbra is számítanak az együttműködésre. /Magyar Polgári Frakció alakult. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2003. május 8.
Április 28-án Kolozsváron, a Puck Bábszínház termében volt Méhes György: Földi istenek, avagy bizánci capriccio című darabjának bemutatója Kovács István rendezésében. Az előadást az Excalibur Project Kulturális Egyesület szervezi a Charta cég és az Erdélyi Híradó Kiadó támogatásával. Zeneszerző: Venczel Péter. A darab cselekménye a kelet-római birodalomban játszódik Justinianusz császár idejében, a visszaélések kísértetiesen emlékeztetnek a rendszerváltás előtti romániai politikai helyzetre. /Vajda Anna Noémi: Újra kolozsvári színpadon Méhes György. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2003. május 21.
Alig néhány hete, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban megalakult a Magyar Polgári Frakció (MPF), máris politikai támadások kereszttüzébe került, mert a magyar tanácstagok mintegy fele a RMDSZ-frakció helyett ezt választotta. Tulit Attila a márciusi diákszórakozóban történt rendőrségi razzia kapcsán lemondott, s tíz tanácstag kezdeményezésére Magyar Polgári Frakció néven új csoportot hoztak létre. Albert Álmos polgármester elítélte a Magyar Polgári Frakcióba lépőket és lemondásra szólította fel őket. Legutóbb Kovács István unitárius lelkész nyújtotta be lemondását képviselői tisztségéről, mondván, az RMDSZ eltávolodott a magyarságtól. /Csáky D. Tibor: Magyar Polgári Frakció Sepsiszentgyörgyön. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./
2003. május 21.
Szabó Mária, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia elsőéves magiszter hallgatója első díjat nyert az április 23-26-án, Budapesten lezajlott XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) keretén belül első alkalommal megszervezett Országos Művészeti és Művészettudományi Konferencia (OMMK) Zenetudományi szekcióján. Szabó Mária az itthoni ETDK-n mindössze a harmadik díjat tudta begyűjteni. Az itteni első díjas kolléganője ott elismerő oklevelet kapott. Szabó Mária díjnyertes dolgozata esszé volt: A fecsegő csecsebecsék, avagy szalonbeli elmélkedések a rokokó zenéjéről. Jövőre Szabó Mária fogja szervezni az ETDK zeneművészeti szekcióját, a kolozsvári zeneakadémia diákjainak körülbelül fele magyar, tehát többszáz potenciális versenyző lenne. /Jakab-Benke Nándor: "Haldoklik a magyar zenekutatás". Interjú Szabó Máriával, a magyarországi OTDK első helyezettjével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2003. május 26.
Eseményszámba menő, alaposan dokumentált előadást tartott az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság /Temesvár/ máj. 24-i összejövetelén Pálkovács István, a műemlékvédők Temes megyei képviselője, méltatta II. Rákóczi Ferenc történelemalakító szerepét, felvázolta a szabadságharc bukásának okait. Mikes Kelemen leveleire alapozva felelevenítette a Nagyságos Fejedelem rodostói száműzetésének és halálának szomorú emlékeit. Dr. Matekovits György egyetemi docens, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke a hallgatóság figyelmébe ajánlotta az előadást. /(Sipos): II. Rákóczi Ferencre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./
2003. augusztus 19.
Szilágyi Zsolt képviselő becslése szerint a román állampolgárságot is elnyert moldován románok száma elérheti az egymilliót. De ha csupán pár százezerről lenne szó, azaz a Pruton túli nemzetrész kb. háromötödéről-harmadáról, akkor is felmérhetjük: milyen tragikus baklövés, mekkora csapás ránk nézve, hogy a határon túli magyar kisebbségek ügye a belpolitikai csatározások eszközévé lett, írta B. Kovács István. A moldáviaiak java része a kedvezménytörvény juttatásainál sokkal többet megkapott anélkül, hogy bárki bármilyen kifogást emelt volna ellene. Mi több, egészen a minap elfogadott engedélyező szabályozásig a Moldáviai Köztársaság törvényei tiltották a második állampolgárság felvételét, de ez sem jelentett akadályt annak tömegessé válásában. Románia úgyszólván segítségére sietett azoknak, mintegy kedvükben járva, akik a román állampolgárságot is fel kívánták venni: az iratokat a határ menti hivatalokban is be lehetett adni, s a kéréseket kellő diszkrécióval kezelte az állam.E folyamatot nagyban serkentette a román állampolgársági törvény, melynek 1991-ben elfogadott korábbi változata, idevágó paragrafusa hangzik emígyen: ,,Azok a volt román állampolgárok és másodfokig terjedő leszármazottaik, akik 1989. december 22. előtt nekik fel nem róható okokból veszítették el román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába." Azaz vonatkozik ez mindazokra, akik 1918 és 1940 közt román alattvalók voltak. Kiemelendő, hogy mindezért a kérelmezőnek egy banit sem kell fizetnie. S most tessék felidézni, amit a vajdaságiak hasonló igényére a magyar külügy egy államtitkára felelt: országa nem követhet el etnikai diszkriminációt külföldi polgárok közt! /B. Kovács András: A kettős állampolgárságról: A kettős állampolgárság szomorú vígjátéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./
2003. szeptember 16.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./
2003. október 2.
Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./
2003. november 10.
Nov. 7-én megnyílt három fiatal alkotó, Kovács István kézdivásárhelyi, Bartalus Attila kolozsvári és Szabó András marosvásárhelyi képzőművész közös tárlata Kolozsváron, a Bulgakov Galériában. Mindhárman 2003-ban fejezték be főiskolai tanulmányaikat. /F. I.: XXX(L) = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2004. január 7.
Miriszlón a lelkész, Korodi Kis Ibolya elmondta, az összevont osztályban mindössze tizenegy magyar diák van. A tanítónő Nagyenyedről ingázik, hogy foglalkozhasson a gyerekekkel. Félő, hogy ez a kis létszámmal működő osztály is megszűnik, mert az első osztályosokat a szülők mind Nagyenyedre viszik. A nemrég épült református templom építésében nagy szerepe volt Kovács István lelkésznek, Korodi Kis Ibolya elődjének. A falu lakossága fele arányban magyar, fele arányban pedig román nemzetiségű. Nagyon sokan dolgoznak külföldön. Semmilyen kulturális élet nincs a faluban. Az egyházi élet viszont zajlik Miriszlón. Rendeznek adventi lelkésztalálkozókat, de lelkészfeleség-találkozókat is. Működik a református nőszövetség és az ifjúsági kör. /Dézsi Ildikó: Miriszlói találkozások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2004. február 9.
Sikereikről és kudarcaikról számoltak be a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció, illetve az RMDSZ tanácsosai és városi elöljárói. Míg az MPF vezetője elsősorban a különválás indokait sorakoztatta fel, az RMDSZ-es polgármester a megvalósításokat hangoztatta. Február 6-án alig harminc érdeklődő jelent meg a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció tanácsosainak meghívására; Pethő István alpolgármester és hét képviselő ismertette az elmúlt négy évi tevékenységét. Tulit Attila frakcióvezető nem a megvalósításokra tért ki, politikai beszámolója elsősorban azt igyekezett alátámasztani, mi vezetett a városi tanács magyar frakciójának kettéválásához. Kónya Ádám az RMDSZ-es megyei önkormányzattól kapott román meghívót ismertette (hiányzó ékezetekkel tüntették fel nevét, és ugyanígy szerepel a helyszínként szolgáló Gábor Áron terem, ám az aláíró elnök, Demeter János neve már helyesen jelenik meg). „Ez az oktalan, indokolatlan önfeladás, legalább félszáz ilyen megaláztatás kötelezett arra, hogy a Magyar Polgári Szövetség tagjának kelljen vallanom magam” – hangsúlyozta. Fodor László, Nagy Gábor, Gazda Zoltán, Tölcséres Sándor, Kovács István beszámolóiból sikerek és kudarcok egyaránt visszaköszöntek. /Farkas Réka: Négy év eredményei és kudarcai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./
